Finom hétvég(R)e illat / Seductive smell of weekend

Péntek van, péntek délután van, hétvégeszagot érzek! A hétvégének finom illata van, már péntek reggel belopakodik az orromba, délutánra pedig már csak a hétvége illatát érzem csak.

Ez a hétvége jubileumi hétvége az életemben, mert most ünneplem új-zélandi létem első hónapját. 2013. január 24-én érkeztem, egy csütörtöki napon, két nap repülés után.

Visszagondolva a decemberem sok idegeskedéssel és vesszőfutással telt, hajtottam a vízumért, ami nem érkezett meg időre. A januárt a magánéletem maradék elintéznivalóival töltöttem.

Ma a munkahelyi szünetemben véletlenül felfedeztem a gmail fiókban a spam mappát, benne pedig a Bevándorlási Hivatal surveyjének utolsó figyelmeztetését, mai utolsó határidővel. Mivel nagyon akarták, hát leírtam az általam tapasztaltakat, sajnos ez nagy valószínűséggel nem egyezik azzal, amit olvasni szerettek volna. Röviden, nem voltam elégedett velük. De ezt hagyom, mert kezd elillanni a hétvége illat és füstszag lesz helyette.

Egy hónapja vagyok itt, hihetetlen. Az óceán partján nézek a távolba, hihetetlen, megyek az utcán, kisgyerekek mellett vezet el az utam, angolul beszélnek, meglepődöm. A munkahelyemen fordulok a kollégához, már majdnem szólnék hozzá, magyarul, de rájövök, hogy nem otthon vagyok. Mese? Nem, valóság, főszerepben én!

Szoktam azon gondolkodni, hogy mit várok ettől a kalandtól. Meggazdagodni nem fogok (bár a lottó megturbózná az anyagi helyzetemet vagy belém szeretne valami ausztrál sejk lánya (egyáltalán van ausztrál sejk??)); natív angol nyelvű sem leszek. Sohasem leszek annyira barna mint az indusok, a kínai kaja továbbra is meghajt, tehát nagy változásokat nem várok!

Viszont szeretnék megtanulni úszni (itt mindenki tud), már nem elég „a lábam mindenhol leér felfogás.” Bár a cápás eset elgondolkodtatott. Az a mondás tényleg igaz, hogy amelyik cápa a tenyeredből eszik, a lábadból is fog. Szegény fickó.

Továbbá akarom(!) az angolomat fejleszteni, világot látni. Nekiálltam angol szavakat magolni (kinyomtattam az exceles szótáramat :), a jelenlegi kedvencek „It’s an example of good value for tax dollars spent” vagy „I feel my individual circumstances were taken into account”. Lehetőségem (azaz csak ez a lehetőségem) van széles(ebb)körű IT ismeretekre szert tenni, ki kell használni!

Vannak terveim, erőt érzek magamban, minden elhatározás kérdése! Uff, én beszéltem!

A hétvégén pakolni fogunk, holnap valami szekrényt kell cipelni, próbálom alkalmazni Geri exkolléga (ő nagy ember, példakép termetű) rokonának egyik arany mondatát: „Na fogjuk meg, aztán vidd!!”

Kellemes napot kívánok mindenkinek, én pedig szívom a fogamat, hogy miként fogom ezt angolra átfordítani… Hagyd Anyu, ez az én harcom!




English version:

TGIF, It is Friday, Friday afternoon, I smell the perfume of weekend. Perfume of weekend is very miraculous, just start creeping into my nose from Friday morning and in the afternoon (there is) no more chance to any other odors.

This weekend is a special with celebration, it is one month since I have been staying in NZ. It was Thursday, 24th January 2013, the day when I arrived in here, after a 2 day-long-flight.

If I carry back, remember a crazy December last year gathered much frustration, endless running against the time for the visa. Mission not accomplished, did not get visa in time. January was taking with ongoing administration from my private life.

Today at work during my break I discovered I had spam folder in my gmail account and in that I found a mail with a final reminder of survey from NZ Immigration Office. The last deadline was today.

They placed emphasis on the value of my opinion, no problem, I cascaded my private impressions, but probably it did not meet that they wished. To be honest I was not satisfied with them… But do draw a curtain over it cause smoke gets cutting out the disappearing miracle weekend odor.

It is one month since I have been here, -incredible. I am staring the far away at the (sea)oceanside, amazing, walking next to children who are chatting in English, I am surprised. I turn to my coll at work, almost start talking, certainly in Hungarian when I acknowledge I am not at home. Fairy tale? Not exactly, it is the reality, with me on the spot!

Sometimes I think about the expectations of my NZ adventure. I know I have less chance to be rich (the main win on the lottery would boost my circumstances or a well-off Australian sheik’s daughter gets into love with me ~ btw have you ever heard about Australian sheik??)); it is very unlikely to be a native speaker, either.

I will never be as brown as than the Indians and, on the other hand, Chinese foods purge me deadly as it used to, so I do not expect major changes!

But I would like to learn swimming (here everybody can swim), I am not satisfied with that „no worry, my stand will reach the bottom of the ocean” any longer.

Anyhow the latest shark attack took me into consideration. It is really right „if a shark feeds out of your hand then it does eat your legs too!” Poor guy, in memoriam, RIP! :(

I would like to keep on improving of my English and being well-travelled. I started mugging English words, idioms (printed my Excel sheet vocabulary :) the favourites are „It’s an example of good value for tax dollars spent” or „I feel my individual circumstances were taken into account”. I have a possibility (indeed, this is mandatory) to gather up IT skills with wide spectre.

I have plans, I feel strong enough to take action, only a question of decision! Uff, I was talking, end!

I have no doubt we are spending part of the weekend with packing stuffs into boxes and tomorrow we will have to move a big drawer, I will try to implement my ex-coll, Geri’s relative’s golden idea: „let’s grab it together and you take it!!”

Geri is a huge, „idol-sized” guy, I really envy him (over 190cm tall, 120kg) !

Have a nice day ahead to all of you and hey, I have finished the translation.