Lelki tényezők, (ki)útkeresés / Soul arguments, egress from spiritual stand-off

Érdekes a világ…sokan elvágyódnak otthonról, szeretnének világot látni, én pedig éppen haza vágyódom a nagyvilágból. Ha minden igaz, akkor augusztusban három, talán négy hétre haza tudok/tudunk menni, már nagyon várom!

Nem szeretnék nagyon intim lenni, ezért a magánéletemet nem teregetem ki (túlságosan), annyit azonban elárulhatok, hogy annak idején két választásom volt a szakmai karrieremet illetően, Budapest vagy külföld.

Fényesebb karrier, a magyar szilíciumvölgy, több pénz, ez volt Budapest. Ismeretlen lehetőségek, nagy távolság, igazi nemzetközi környezet, ez volt külföld.

Budapestet sohasem szerettem. Én igazi vidéki srác vagyok, a családi házas, kutyás kivitel, akit nem dob fel, ha minden este más kávézóban nyomulhat a barátokkal. De nem is olyan, akinek micisapkája van, tehénszagú és gumicsizma az ünnepi lábbelije.

Budapesten egy kis bérelt kockában, hívhatjuk albérletnek is, éltem volna, és mint ottani életem alfája és omegája, onnan indultam és oda érkeztem volna a mindennapi robotból. Ezt messziről el akartam kerülni, ezért választottam külföldet.

Itt jön a csattanó, ezt az elkerülni akart állapotot érzem most, itt, Wellingtonban! Rossz érzés, no!

A lakótársaimmal beszélgettem az érzéseimről és arra jutottunk, hogy nekem kell megoldanom, nekem kell kirángatnom magam ebből a helyzetből. Ahogy korábban írtam, motorkerékpárt fogok venni, már mindent elintéztem (repjegyek, szállás, jegy az interislanderre, itiner, stb), és ha lesz kitartásom, akkor önkénteskedni fogok majd a wellingtoni állatmenhelyen.

A magányt sínylem meg legjobban, párral jóval könnyebb lenne, de ez nekem nem adatott meg. Ismerkedhetnék itt, csak mi értelme van, ha tudom, hogy pár év múlva szeretnék hazaköltözni? Talán Magyarországról kellene „importálnom” az én Dunduskámat? (Igazából szerelem ~ szeretem) Ez legalább annyira problémás, hiszen jelenleg itt élek! Vagy bonyolult az élet, vagy én teszem bonyolulttá, vagy mindkettő…

Miről meséljek? Például arról, hogy Új-Zélandon elsöprő többséggel törvénybe iktatták a melegházasságot. Amikor Szüleim kérdezték a legutóbbi skype alkalmával, hogy mi fontos történt, előjöttem ezzel a törvénnyel. Anyukám visszakérdezett, „de ugye ez minket nem érint, fiam”?! Nem, én még mindig a lányokat szeretem, Anyu!- nyugtattam meg -

Továbbá olvastam, hogy a londoni Magyar Konzulátus finoman értesíti az Egyesült Királyságba indulni szándékozókat, hogy brahiból már ne induljanak el, mert sokkal kevesebb munka várja őket kint és hamar elfogy a pénz. Előfordulhat, hogy úgy járnak, mint az a magyar srác, akinek elfogyott a pénze, kénytelen volt parkban aludni, ott pedig az angol(?) mókusok púposra sz*rták a hálózsákját. :D

Itt bőven van munkalehetőség, a „holiday visa” pedig kiváló alkalom, hogy kapj esélyt bizonyítani, ha sikerül maradandót alkotnod (pozitív értelemben), akkor nagy eséllyel tárt karokkal várnak vissza, de már munkavízummal! Az új-zélandi Tiszteletbeli Konzulasszonnyal beszélgettem, ő mondta, hogy nagyon engedékeny a magyaroknak adott „holiday visa”…

Vissza-visszaolvasom, amit írtam, javítom az elgépeléseket és feltűnt, hogy a hangulatomat kifejezően felkiáltójeleket használok. Tegnap előtt finoman szólt az argentin kollégám, hogy bánjak óvatosan a felkiáltójelekkel az angolban, mert „erőszakos”, nyomatékosító, utasító jelentése van, mások könnyen zokon vehetik. A „légy szíves csináld meg ezt a feladatot” után magyarban felkiáltójel van, mert felszólító mód. Az angolban viszont csak sima pont, ha nagyon erősen kérem, akkor lehet felkiáltójel. Igaz, az ausztrál kollégáim még a „nagyon hálás lennék, ha” (I would really appreciate…) mondatnál is csak pontot használnak.

Holnap ANZAC day lesz, a háborús hősök napja, itt szabadnap. Ezen a napon Ausztráliában és Új-Zélandon a háborús konfliktusokban elesett katonákra emlékeznek.

http://en.wikipedia.org/wiki/Anzac_Day

Egy szerencsétlen, mégis szerencsés kis rókalánnyal búcsúzom, az anyukáját elütötték, de őt megtalálták az árokban, már jó kezekben van. Nevet keresnek neki, május 20-ig tart a pályázat. Nekem már van ötletem! ;)
http://www.vadaspark-budakeszi.hu/index.php?pg=news_1_231

Rókalány / Fox puppy feminine 1	I	Rókalány / Fox puppy feminine 2
Rókalány / Fox puppy feminine 3	I

A képek eredeti forrása:  http://www.vadaspark-budakeszi.hu/index.php?pg=news_1_231

English version:

What a pity…while multiples wish to leave from home, wish to travel in the world, I would rather be at home, return from the world. If everything happens as planned I will be able to go home for three or four weeks in August. I am really looking forward it!

I try to avoid being too intimate, that is why I do not cascade my private life deeply, but I can tell, that time (in the past) I had two potential directions in my career: work in Budapest (capital city of Hungary) or work in abroad.

More successful career, work in the Hungarian „Silicon-valley”, more money, this was the offer by Budapest; unknown possibilities, long distance, real multicultural environment, this was the abroad offer.

I have never liked Budapest. I am a real country-man dreaming about family house and dogs, who does not keen on drinking coffee in different coffee shops in the evenings with friends. Moreover I am not that person who has „mici” cap, „cow-de-toilette” and wears wellingtons as shoes for special occasion, either.

A small cubic, called rental, in Budapest where I would have been living and as an alpha and omega of that life of mine, I would have gone for work from there and would have arrived at there back from work day by day. This was what I really wanted to avoid and the reason why I chose the work abroad.

Although I wanted it to avoid, this is what I feel of my life is here, in Wellington. Really bad feeling definitely…

I was talking with my flatmates about my senses and agreed with them in that, the person who had to solve this spiritual problem and pull me out of this situation was me. As I had already written I am about to buy a motorbike, I have already organized everything (flight tickets, accomodation, ferry ticket, road map, etc) and with strength of will I do voluntary in animal saving home in Wellington.

I suffer from the solitude mostly, with pair it would be much easier, but I did not get a chance to do it with pair. I could make approaches here and make relationships, but does it make sense if I know I would go back to Hungary in a few years? Probably I should „import” my Natalie from Hungary (Natalie from Love actually 2003 ~ I like that movie), should not I? This would be as problematical as the previous is because at the moment I live in NZ.

Life is complicated or I make life more complex or both of them…

What shall I tell anything more? For example, politicians voted to legalise same-sex marriage in NZ. When my parents asked me, in our last skype, about important things in the week I declared this law. My mother asked back: “by the way, this law definitely has no effect for us, my son, has it?” No, obviously has not, Mum! I have still preferred girls and only girls! – set her at ease...

I have read a news about a Hungarian Council in London, they politely recommend Hungarian citizens, who plan to live and work in the UK, not to start traveling without a strong persuasion, because there are much less job offers in the UK and money to survive the unemployment period, be consumed very fast. Potentially they could get into the same situation where that Hungarian boy was who had to spend the night in a public park due to lack of money and during the night squirrels (British squirrels?) „pooped heapedly” his sleeping-suit. :D

Here, in NZ, there are bunch of job offers and „holiday visa” is an excellent opportunity to get a chance to justify that you are the best applicant for that job. With making a deep positive impression on the employer (plus get + feedback), they are waiting for you back with opened arms but already with work visa. I was talking with the Consol-General of Hungary in New Zealand (Klara Szentirmay ~ she is very kind, helpful woman), she said „holiday visa” contract for the Hungarian citizens was rather loose...

While I am writing this note sometimes I re-read it, correct typos and during this I recognized I very often used exclamation marks to picture my cue and sensations. On the day before yesterday my Argentinian colleague advised me to be wise with exclamation marks in the English language, because in there it has special meaning like “force”, “push”, “order” and can hurt somebody easily. If I say “Please do this task” in Hungarian, it comes with exclamation mark automatically without any force. In English I should (highly recommended) use single “dot” ( “.”) with that sentence, exclamation is needed in only cases when I want to really force something. By the way, my Australian colleagues use simple dot only with “I would really appreciate” sentence as well.

Tomorrow is ANZAC day, the memorial day of the heroes and the soldiers in the wars. ANZAC is public holiday here. This day survivors commemorate soldiers died in conflicts of Australia and New Zealand.

http://en.wikipedia.org/wiki/Anzac_Day

I am about to say bye for now with an orphaned but lucky fox puppy, her mother was run over and puppy was crying in the pit where her mother left. Animal savers found her and now she is in good and careful hands. The Animal Care Park (Budakeszi Vadaspark) is looking for a name for her, they opened a tender till 20 May to find the best version. I have already had an idea. ;)

Web site of the Animal Park: http://www.vadaspark-budakeszi.hu/index.php?pg=news_1_231